Zalaszántó-Tátika
A Tátika hegy nevét első ismert birtokosától, a Tátika nemzetségből kapta. E nemzetségből származott Tádé 1246-ban erőszakkal elpusztította a Zala megyei Erek nevű települést, ahol a Kaplony nembeli Zlandus veszprémi püspök kúriája is állott. Az ebből keletkezett per során a püspök kárpótlásul megkapta Tátika hegyét, ahol 1246-57 között felépítette Tátika felső és alsó várát, és azokat 1257-ben a veszprémi püspökségnek adta át. A XIV. századtól már nem különböztetnek meg alsó és felső várat, csak Tátika várat említenek okleveleink. 1314. június 25-én itt tartottak közgyűlést. Tátika 1342-ig volt a veszprémi püspökség birtoka, ekkor I. Lajos király Meskó veszprémi püspöktől elvette, és helyette a kálvölgyi királyi birtokot adta cserébe. Valószínűleg királyi adományként került a csáktornyai Laczkfiak birtokába Tátika. Zsigmond Laczkfi István nádort lefejeztette, és birtokait, köztük Tátika várát is elvette. Mint királyi vár 1397-ben Kónya bán fiainak kezébe került, de két év múlva, 1399-ben már ismét Zsigmondé. A király a XV. század elején 8020 aranyforintért Tátika várát és Keszthely mezővárost Sárfeneki Frigyesnek zálogosította el. Zsigmond azonban 1404-ben a zálogbirtokot visszavette ugyanezért az összegért a Somogy megyei Segesd városát adta a Marczaliaknak.
A király 1406. november 19-én Eberhard volt zágrábi, ekkor váradi püspöknek, királyi kancellárnak és a veszprémi püspöknek, továbbá unokaöccsének Albeni Rudolf fiainak Petermannak, Jánosnak és Rudolfnak új adományként adta Tátika várát tartozékaival együtt. Egy 1423-ban kelt oklevél szerint a vár gersei Pethő Jánosnak tulajdona. 1508-ban Pethő János, Tamás és Ferenc birtoka. A török terjeszkedése következtében nemcsak a keszthelyi ferencesek helyzték itt biztonságba egyházi kincseiket, hanem a környék nemesei is idehozták értékeiket. Kecsethy Márton püspök a várat 1538-ban ostrommal elfoglalta, és az ott talált közel 100 000 forint értékű kincset elrabolta.
A király 1406. november 19-én Eberhard volt zágrábi, ekkor váradi püspöknek, királyi kancellárnak és a veszprémi püspöknek, továbbá unokaöccsének Albeni Rudolf fiainak Petermannak, Jánosnak és Rudolfnak új adományként adta Tátika várát tartozékaival együtt. Egy 1423-ban kelt oklevél szerint a vár gersei Pethő Jánosnak tulajdona. 1508-ban Pethő János, Tamás és Ferenc birtoka. A török terjeszkedése következtében nemcsak a keszthelyi ferencesek helyzték itt biztonságba egyházi kincseiket, hanem a környék nemesei is idehozták értékeiket. Kecsethy Márton püspök a várat 1538-ban ostrommal elfoglalta, és az ott talált közel 100 000 forint értékű kincset elrabolta.
A török 1589-ben Tátika várat kirabolta, és úgy látszik, le is romboltatta. A rossz anyagi helyzetben levő Pethő család a várat újjáépíteni nem tudta. Egy 1592.évi oklevél már ,,castrum dirutum""nak, romlott várnak nevezi. Sorsa véglegesen 1713-ban pecsételődött meg, amikor Mercy császári tábornok hadgyakorlat ürügyén felgyújtatta. A Pethõ család kihalta után, 1714-ben a Festetics család szerezte meg Tátika romvárát.
