Középkori magyar várak térhatású ( anaglif ) fotókon SF

A várat első ízben csak 1320-ban említik, amikor a Csák Mátéhoz csatlakozott Borh-Bodon fia Demetertõl, Károly Róbert parancsára a királyi hadak ostrommal elfoglalták. A király 1324-ben Kompolthy Imrét nevezte ki várnagynak, de 1331-ben egy cseh vitéznek, Chenynek adományozta a várat, amely 1337-ben ismét királyi birtok lett. A várat 1372-ben Domoszlai Miklós javíttatta ki, amiért Nagy Lajos király zálogba adta neki. 1388-ban Tary László váltotta magához. Halála után Tary Lõrinc és Ruppert birtoka lett 1465. február 8-án kelt oklevél szerint Sirok várát elzálogosították, de még ez év június 25- az országbíró Pásztói Istvánnak, Lászlónak és Jánosnak ítélte oda. Mátyás király 1472-ben Gúthy Országh Mihálynak adományozta. A család kihaltával 1523-ban a vár Országh Lászlóra, majd Kristófra szállt. Kristóf a várat 1561-ben kijavíttatta, bővítette és neki tulajdonítható az alsó vár kiépítése is. Miksa császár 1569-ban Török Ferenc Hunyad vármegyei főispánnak adta. Eger várának 1596-ban történt elestének hírére a kevés számú a várat elhagyta, Ali és Ahmed basák vezetésével a török csapatok kardcsapás nélkül foglalták el. A sérült alsó várat a török erősebb falakkal látta . Mikor Doria János tábornok 1687-ben Eger várát ostrom alá vette, a siroki vár török őrsége a várból kivonult, hogy az egri védők segítségére legyen. A hadi jelentőségét vesztett és rongált állapotban hátrahagyott vár 1693-ban Bagni marquis birtoka lett, aki rendbe hozatta és császári őrséggel látta el. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca alatt a vár hadi szerepet nem játszott, ennek ellenére 1713-ban a császáriak felrobbantották. Ezután több birtokosa volt, így gróf Sztáray János, báró Orczyné, a Novotny, a Németh, a Vecsey, a Károlyi család.