Körmend
A helységet első ízben az 1238-ban kelt oklevél említi. IV. Béla király a tatárjárás után, 1244. október 28-án különféle kiváltságokkal ruházta fel a várost. Oklevelében a várat is megemlíti. IV. László uralkodása idején 1289-ben egy bizonyos Trusalch nevû német foglalta el csapatával a várat, mely azonban rövidesen ismét magyar kézre került vissza és továbbra is királyi vár maradt. Zsigmond 1394-ben a várat és tartozékait Lentiért s Újvárért cserélte el felsőlendvai Szécsi Péter feleségével. 1430-ban már a Széchenyi család birtoka, melyet azonban a király 1437-ben Arany Mihály fia István nógrádi comesnek és biki Basó Istvánnak adományozott. Nem sokkal ezután 1440-ben újra a Szécsieké lett. Albert király halála után a Széchenyiek I. Ulászló pártjára állnak, ezért Erzsébet királyné nevében Háságyi Dénes fia Imre a várost elfoglalta, de a várat eredménytelenül ostromolta. A várost 1441-ben Ulászló visszavette, és valószínű, hogy visszaadta Széchenyi Lászlónak. Széchenyi László magtalan halála után, 1457-ben alsólendvai Bánfi Pál királyi ajtónállómester lett Körmend felének birtokosa, míg 1458-ban Mátyás király egyes részeit Nádasdi Darabos Lászlónak, és Darabos Jakab fiainak adományozta. Darabos László 1462-ben saját részét 50 forintért monyorókeréki Ellerbach Bertoldnak adta el, aki elzálogosította, ugyanakkor a pozsonyi káptalan előtt, magtalan halála esetére Erdődy Bakács Tamás egri püspökre és családjára hagyományozta. II. Ulászló király rendeletére a budai káptalan 1496.május 1-én Erdődyt be is iktatta a birtokba. Ekkor említik első ízben várnagyát, Tharódy Bertalant. A várat és tartozékait Erdõdy Pétertõl hűtlenség miatt I. Ferdinánd 1529-ben elvette és Máris királynénak adta zálogba. Később Erdõdy visszakapta a birtokot, majd 1551-ben a várat Tarnóczy Andrásnak 13 000 forintért elzálogosította, majd 1565-ben visszaváltotta. 1603-ban királyi birtokba került Körmend vár A Körmendi uradalmat 1604-ben Batthyány II. Ferenc királyi főlovászmester nyerte királyi adományul. Bocskai hadainak egy része 1605-ben Németh Gergely vezetésével ágyúval lõtte a várat, de elfoglalni nem tudta. A várat 1621-ben Collalto császári vezér akarta elfoglalni, de az ostromot Kondoray György és Hidasy János várkapitányok sikeresen verték vissza. Körmend 1650-ben végvár lett, ekkor német katonaságot rendeltek védelmére, akik a városban laktak. Ez időben gróf Batthyány Ádám volt Körmend földesura. A várat 1652-ben tűz pusztította, helyreállítási munkálatai 1654-ben kezdődtek meg és 1657-ben fejeződtek be. A török kiűzése után, 1702-ben I. Lipót király rendeletére a várat lerombolták, és köveinek felhasználásával a XVIII. Század elején felépítették a ma is látható kétemeletes, hengeres saroktornyos, manzárdtetős Batthyány-kastélyt.
