Bánd - Esseg vár
Történelem:
Bánd község 10 kilométerre fekszik nyugati irányban a megyeszékhelytől, Veszprémtől. A településen ókori lelőhelyeket is találtak, de folyamatosan a XIII. századtól élnek emberek a község területén. A középkori falu két részből állt. A Várhegy, Essegvár és a hegy alatti település, Bánd.
Az első okleveles említése 1233-ból származik. A Bánd elnevezés valószínűleg egy személynévre vezethető vissza. A XII. században több forrás is említ Bánd nevű személyeket. Az Ajka nemzettség tagja, Bánd volt a település első tulajdonosa a XIII. században.
A várat Igmándi András építtette, aki 1233-ban 120 márkáért vette meg a hegy lábánál húzódó települést. Ekkor tehát már mindkét rész létezett. 1367-ben a Lőrinte-család tulajdonába került a falu, akik jelentős szerepet töltöttek be I. Lajos király udvarában. A család később a várról Essegvárinak nevezte el magát.
A család kihalása után a király tulajdona lett a vár és a falu, aki aztán továbbadományozta az őt támogató családoknak. Így került a Rozgonyiak később az Újlakiak birtokába. Az utolsó ismert tulajdonos Kinizsi Pál és felesége volt.
A mohácsi csata utáni polgárháborúban sokat szenvedett, 1531-ben zsoldosok dúlták fel. 1619 óta a település az adóösszeírásokban pusztaként szerepel. Valószínűleg a vár is abban az időben pusztult el. A törökök felrobbantották. A vár köveit a később ideköltöző lakosság használta fel építkezéshez. Ma már csak az egykori vár egyik bástyája és a fal egy részének maradványai láthatók.
